Hostess és Host klubok Japánban - Part I.



Nos, ez az első része a Hostess és Host klubok Japánban - szintén - bejegyzéssorozatnak. Ebben a részben a hostess, host klubokról lesz szó, fontos és illik tudni dolgokról, fogalmakról és egy gyors áttekintésről. Nem beszélve a médiumajánlóról. :)

Forrócsokit a kézbe. Ez hosszú lesz! :)





Host és Hostess Japánban

Hazánkban sem ismeretlenek az olyan klubok, ahol figyelmes és nem kevésbé csinos felszolgáló és/vagy egyéb szolgáltatást végző hölgyek sündörögnek a férfi kuncsaftok körül. A kluboknak ez a fajtája keleten kifejezetten népszerű, olyannyira, hogy már host klubok is létesültek, ahol a jóképű fiatalemberek szolgálják ki a megfáradt női vendégeket. Mivel pedig ez a blog japán specifikus, így kifejezetten erre az országra élezem ki a következő bejegyzésemet.

Ámde mielőtt belevágnék ebbe a hatalmas kifejtős feladatba, le kell szögezzek egy fontos fogalmat, a többit meg út közben magyarázom.
Mizu Shoubai (水商売). Szó szerinte fordításban „víz kereskedelem” …kemény keresgélés után egy mérhetetlenül egyszerű válaszra bukkantam. Japánban a mizu shoubai magába foglalja az egész szórakoztató ipart, akár legális, akár illegális a tevékenység. Így a host és hostess klubokat is ebbe a fogalomba soroljuk.

Hostess klubok
A japán hostess bároknak legismertebb formája a kyabakura (キャバクラ) – amely egyébként egy szóösszerántás eredményeként, a kyabare (キャバレ) és a kurabu (クラブ) szavakból keletkezett.
Azok a hostess-k, akik a kyabakura bárokban dolgoznak, kyabajou (キャバ嬢) néven ismertek – szó szerinti fordításban „club girl”. A kyabajou-k akár a gésák modern változatai is lehetnének, hiszen kiszolgálják, szórakoztatják a kuncsaftokat. Ezen felül az ilyen bárok nagyon szívesen foglalkoztatnak női csapost, akitől szívesebben rendelnek a férfiak, illetve van hogy az üzletvezető is nő, akit ’mamasan’ néven illik szólítani. A kyabajou-k karaoke bárokban énekelnek, olcsó italokkal kínálják a betévedőket – főként tipikus, megfáradt üzletembereket.
Nagyon fontos, hogy az ilyen kyabakura bárokban a lányok nem szexuális jellegű szolgáltatást nyújtanak, nem sztriptizelnek és nem vetkőznek semmilyen formában sem.
Ami még érdekes lehet, hogy a híresen kedves bárok kisasszonyai nem – feltétlenül – éhbérért szórakoztatnak. Nem mindenhol, de több helyen jutalékos fizetési mód jár az alkalmazottaknak.

A figyelmes kiszolgálókat van ahol a vendég maga, de van ahol a bár választja ki a látogatónak, aki ezután akár egész estére „megkaphatja” az alkalmazottat. Azonban előfordul, hogy a hostesseknek még randira (amiből ki tudja mi sül ki) is kell menniük a vendéggel, amely perszer túllépi a szolgálati körüket, és amelyet egy jó mamasan nem is engedne meg. Ez a munkán kívüli plusz meló, a douhan (同伴). Mi több sokszor a hölgyek fizetéséből le is vonhatnak, ha nem teljesítettek elég douhan-t. (A férfiaknak azonban ezért az akcióért pénzt fizetnek a hostesseknek, majd vissza kell vigyék őket a klubba.)

Fontos tudni:
Ami jó – vagy inkább rossz – hír, hogy külföldi hölgyek számára is nagy számban keresettek a hostess munkák Japánban. Persze sokan illegálisan dolgoznak, mert a vízumot nehéz megszerezni. A hostess szakma veszélyeire több eset is rávilágít. Így az ausztrál Carita Ridgeway esete, akit 1992-ben öltek meg, 2000-ben pedig Lucie Blackman-t egy angol bevándorlót raboltak el, megerőszakolták majd meggyilkolták. Ezen esetek is rávilágítanak arra mennyire veszélyes és kiszolgáltatott az, aki ilyesmibe fog, főleg ha nincs meg a megfelelő jogi háttere a dolgoknak, kihasználhatják(!). 2007-ben a japán kormány drasztikus lépéseket tett az illegálisan foglalkoztatott külföldiek ügyében. Az érintetteket deportálták.

Elég későn, 2009-ben (2009. december 22., Rin Sakurai által) megalapították a Kyabakura Uniót (キャバクラユニオン Kyabakura Yunion,"Cabaret Club Union"), mely a hostesseket hivatott megvédeni. Ez a fajta szakszervezet olyan ügyekben intézkedik mint például, a hostess zaklatásának jelentése vagy a hostessek kifizetetlen béreinek jelentése.
(A témában érintett angol nyelvű cikk például.)

Az ilyen hostess klubokról még találtam egy pár érdekes információt;
Az ügyfelek általában a leitatás után azonnal a szex témájára térnek a beszélgetésben.
A tánc és a karaoke csak a késő esti órákban kezdődik a bárokban.
A hostess első napján általában csak szexi táncot lejt a férfiaknak, nem beszélget velük.
Az alkoholizmus gyakran problémát jelent a hostessek számára – nekik is inniuk kell a vendégekkel – és nem egy hostess lett rosszul a mértéktelen alkoholtól, amivel meg kell birkózniuk.
Azonban, előző pont megelőzésére vannak azok a szép nagy cserepes növények a bárokban, melyek földjére önthető a felesleges italmennyiség.
Említett Lucie Blackman gyilkosa, Joji Obara, akit nem ítéltek el tettéért, azonban más ügyei miatt kapott életfogytiglani börtönt.

Idegen nyelv, idegen ország, azonban legalább angolul tudnunk kell, ha Japánba utazunk. Nagy segítség.
Kyabajoucikk még.

Érdekesség: Tokyo-ban már megtalálható egy bár, kifejezetten leszbikusok számára.


Host klubok
Host klub (ホストクラブ), mint említettem olyan mint a hostess klub, csakhogy itt a nemi szerepek felcserélődnek, azaz a férfiak a felszolgálók és a nők a vevők. A host klubok között is találunk különleges darabokat, így a transzszexuális fogadókat.
Az első ilyen klub 1966-ban nyitotta meg kapuit, Tokyo-ban. 1996-ra azonban ezeknek a száma 200-nál is többre nőtt. A növekedést olyan okokkal is magyarázzák mely szerint a férjek nem hallgatják meg asszonyaik problémáját és nem szeretik viszont őket, úgy ahogy a nők vágynának rájuk – ezt a témát hosszabban is ki lehetne fejteni, de elöljáróban ajánlom: Hidasi Judit: VisszaJapánba 

A host klubok vendégei nem annyira a szexualitásra helyezik a hangsúlyt, csupán egy férfival szeretnének eltölteni egy vidám estét. Örülnek ha meghallgatják őket és szórakoztatják a társaságukkal. Vannak azonban olyan host klubok is, ahol a férfiak egy színpadon táncolnak – nem vetkőznek – vagy éppen megnevettetik a hölgyeket.

A vendéglátó férfiak gyakran álneveket, ún. „színpadi nevet” (源氏名) viselnek, mely fantáziadús, gyakran manga, film vagy éppen egy-egy sorozatbeli szereplő becenevét viselik. (Ezen neveket ált. a vendég adja saját host férfijának!) A host klubok férfi alkalmazottai egyébként 18 éves korútól felfelé a húszas években járó férfiakig megtalálhatóak a klubokban.

A host klubok is gyakran az utcáról gyűjtik be a vendégeket, hogy beinvitálják őket. Ezen férfiakat az utcán könnyű felismerni fekete öltönyösek, fehér ingesek, helyesek és kellőképpen szoláriumozott megjelenésük van, tipikus ficsúrok. Ezek az akciók a ’catch’-k (キャッチ).

A fizetés a férfiakat foglalkoztatott host bárokban sem valami fényes, hiszen jutalékos módon történik, a minimál bér pedig Japánban sem a nagy álom, már csak az árakat tekintve sem.

A host bárok látogatói gyakran az említett üzletasszonyok, vagy meg nem értett gazdag/nem gazdag nők, akik ott keresik a társaságot. Azonban van egy másik rendszeres csoport is, ők a hostess klubokban dolgozó kisasszonyok, akik hajnali 1-2 körül végeznek a munkában, és utána beugranak egy italra, egy kis szórakozásra. A host bárok a hostesseket foglalkoztatottakkal ellentétben éjfélkor, éjfél után kezdik meg nyitni kapuikat és egészen reggelig nyitva vannak.

Italok
A rendőri rendelkezésekkel szemben még sok klubba elkel a felügyelet, azonban amit még mindig nem lehet szabályozni, hogy mennyiért fogyaszthatnak a vendégek. Egy-egy helyen egy üveg pezsgőt 1000 jenért, de akár 3 millióért is árulhatnak.

Érdekességek: Első érdekes fogalmunk a ’champagne call’ (シャンパン コール). A champagne call-nál a klub host-jai egy asztal köré ülnek, énekelnek szórakoztatják a vendégeket, mikrofonba vicceket mondanak, miközben a hölgyemények nagyon jól szórakoznak rajtuk. Persze a kifejezés nevéhez híven, mindenki közvetlenül a palackból issza a pezsgőt… Az előadásnak is nevezhető ’champagne call’ klubról-klubra változó. Eredete azonban a Ryugujo klubra vezethető vissza, Kabukicho-ban, Tokyo-ban.
Másik hasonló fogalom, és melyet mi nyugatiak is ismerünk, ha máshonnan nem is, hát filmekből, a ’champagne tower’ (シャンパンタワー). Mikor a pezsgős poharakat egymásra helyezik piramis alakban, és a tetejéről lefelé öntött pezsgővel koronázzák meg. Egy ilyen toronyhoz legalább 6 üveg pezsgőt szoktak használni. Példának okáért, egy 7 soros piramist 20 üvegnyi pezsgővel öntenek nyakon. A pezsgő minőségétől függően ennek a különlegességnek az ára az 1 000 000 jentől, egészen 2 000 000-ig terjedhet.

Etikett
Ha majd egyszer Japánban járunk, véletlenül éppen egy host klubba invitálnak be minket és van elég jenünk, amiből költekezhetünk, akkor host-klubos szüzességünk elvesztésekor érdemes tudni, hogy mi a szokás. Mint különleges vendég, választhatunk egy ’menü’-ből (男メニュー), ki számunkra a legszimpatikusabb host, de az este folyamán szinte biztosra vehetjük, hogy még ha nem is mindenkivel, de a legtöbb host-tal találkozunk, majd választhatunk egy valakit, aki számunkra a legszimpatikusabb. Illetőleg, ha jól értettem a kutakodás folyamán, minden vendégnek megvan a maga szolgálója, akivel látogatása során szórakozik, ez a ’ permanent nomination’ (永久 指名).

Érdekességek még:
Nem egyszer megesik az is, hogy az adott kiszolgáló férfi az ügyfelével tart még a szolgálat után, egy vacsorára, vagy egy karaoke bárba – ezt az ’after’ névre keresztelt eseményt sokan nem nézik jó szemmel. Az elfogadott dolog úgy működik, ha a vendég későig marad a klubban a saját host-jával. Azonban, ami nagyon érdekes, hogy a hölgyek a saját host férfival akár egy napos kiruccanásra, utazásra is mehetnek – kiemelem, a saját host-tal. Ha valamelyik kiszolgáló férfi az egyik munkatársa ügyfelével megy, vagy foglalkozik, általában büntetésre, vagy rosszabb esetben kirúgásra is számíthat.
Ami meglepett, hogy ha a vendég esetleg nem tud fizetni, akkor bizony a host-jának kell kipengetni a sok-sok ital árát.
Lehetőség van az úgynevezett ’only’, azaz egyedüllétre is, host nélkül (オンリー).
Nem mindegyik vendég tudja visszafogni magát, már a sokadik ital után, vagy eleve sértő vagy elutasítandó az állapota, akkor ki is utasíthatják a klubból ('painful customer' (痛客)).

Amit fontos még megjegyezni a host klubokról, hogy itt sem nyújtanak a férfiak semmilyen szexuális szolgáltatást. Az energiákat inkább más szórakoztató eszközökbe fektetik. Itt is van AZONBAN, van lehetőség nagy pénzösszeg fizetése, vagy egymás iránti szimpátia alapján szexuális kapcsolatra – kölcsönös!
Különböző kifejezése van ezen szexuális szolgáltatásoknak: 'colourful love business' (色恋営業), 'colourful love' (色恋), 'colourful guy' (色彼), 'pillow business' (枕営業) or 'pillow' ().
Alkalom adtán a host-k rendszeres e-mail kapcsolatban is lehetnek ügyfeleikkel. Ami kevésbé elfogadott, csak különleges esetekben történik meg, ha telefonon tartják a kapcsolatot.


Utószó
  • Sajnálom, de nem tudtam sehonnan sem megszerezni egy angol feliratot, ezért azonban nem tanulok meg olaszul, aki viszont tud, annak ajánlom, hogy nézze meg a ’History of Postwar Japan as Told by a Bar Hostess’-t (にっぽん戦後史 マダムおんぼろの生活Nippon Sengoshi - Madamu onboro no Seikatsu). Meg persze, aki perfect japánból! Az a legjobb. :D A filmet Shohei Imamura rendezte, és 1970-ben mutatták be Japánban.
  • Másik film, amit szintén megnéztem volna, a Shinjuku Boys címmel illetett alkotás.
  • Illetve a 90 Day Geisha: My time as a Tokyo hostess (könyv).
  • Szintén könyv: Bar Flower: My Decadently Destructive Days And Nights As A Tokyo Hostess
  • Játékajánló
  • Hostess galéria a Trumblr-n.

Még médiumok a témában: Club 9, Bloodhound, Ouran High School Host Club…

FONTOS! Ezzel a témával az volt a probléma, hogy egyik honlapon ezt írták, másikon azt... Sosem lehet megállapítani pontosan mi az igaz, én próbáltam megtalálni a köztes utat a kapott válaszok alapján. Igyekeztem a leghitelesebben átadni nektek.
Ami biztos, hogy csak az tudja, és az mondhat erről a témáról pontos és talán a lehető legmegbízhatóbb információt, aki már átélte, azaz benne volt a rendszerben. 
és ...Ezek után egyáltalán nem tartom jó dolognak ezt a hostess-host munkát, de mindenki döntse el maga.

 ××
A sorozat további részei:
Következő rész - maid és butler café... és a többiek.

Megjegyzések

  1. Remek poszt. Nekem sem tűnik túl vonzó állásnak ilyen helyen dolgozni. Mindig érdekesnek tartottam a japánoknak ezt a hozzáállását az ilyesmihez. Nem igen hiszem, hogy egy magyar fizetne azért csak, hogy valaki vele igyon és beszélgessen vele. Hajlok rá, hogy e mögött részben az állhat, hogy a nagy hajtásban az emberek magányosak. És itt most nem azokra gondolok akik kihasználják az ott dolgozókat, hanem akik néhány italra térnek be, felteszem ők a nagy többség.

    VálaszTörlés
  2. Sokan vannak, akik magányosak, de sokan családos emberek.
    Ott van a manga café is, ahol a megfáradt irodamunkás bemegy és kedvére olvasgathat szó szerint hajnalig - legalábbis tudom, hogy van ilyen hely is - és még ott is alhat, ha akar.

    VálaszTörlés
  3. Arról már hallottam, hogy az internet cafe-ban akár aludni is lehet, de nem gondoltam, hogy a manga cafe-ban is van ilyen. Állítólag vannak akiknek lakásra nem telik és lényegében internet cafe-kban élnek. Vándorolnak egyikből a másikba, mindenütt töltenek egy éjszakát, nappal meg dolgoznak valahol.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Japán, a toleráns és vad szerető I. – Prostitúció Japánban