Szilveszter Japánban - Part I.



A szilveszter itthon személyes véleményem szerint nem olyan nagy ünnep, mint Japánban és más keleti országokban, mint Kína vagy Korea… Itthon elvagyunk magunkban családunkkal, barátainkkal és egy jót szórakozunk, az már kissé mellékes, hogy ez a nagy szórakozás éppen szilveszterre esik.
Habár Magyarországon is rengeteg szokás és babona ismeretes az újévvel kapcsolatban, a híresen hagyományőrző Japán velünk szemben meg is tartja ezeket.

Az első részben: 
  • Milyen egy japán szilveszter?!; 
  • Mi a nengajo?; 
  • Szilveszteri üdvözlések!; 
  • Mi az Omisoka?!; 
  • A Kohaku Uta Gassen - Fehérek és Vörösek harca a színpadon; 
  • A szilveszteri Hatsumode. 





Japánban ez az év legfontosabb ünnepe, avagy fesztiválja, ha úgy tetszik. A szigetországban már a 31-t is ünnepnapnak számítják.
Ezt a napot Omisoka-nak nevezik (大晦日), a második legfontosabb ünnep az újév első napja után.

Nengajou (年賀状)

A japánok már a hónap közepe, de legkésőbb a vége felé küldenek családtagjaiknak képeslapokat, melyeket nengajou-knak neveznek (年賀状). Ezek hasonló célt szolgálnak, mint a karácsonyi üdvözlőlapok stb. Olyan családtagoknak, ismerősöknek küldik ezeket, akikkel kevésbé tartják a kapcsolatot, ellenben illik tudatni velük is, hogy jól vannak és minden jót, szerencsét kívánni az újévre.
A japán posták ilyenkor még diákmunkásokat is mozgósítanak, hogy mindenkihez megérkezzem időben a nengajou, az év első napjaiban.
A nengajou-t persze szinte mindenhol be lehet szerezni, főleg az év vége felé. A legelterjedtebb, hogy a képeslap az újév állatövi szimbólumával van ellátva. Ez a kínai állatövi rendszeren értendő, amely ciklus 12 évig tart. Tavaly például tigrissel, ebben az évben nyúllal és a következő évben pedig sárkánnyal ünnepeljük. Az aktuális állatot gyakran egy ismert rajzfilmfigurával azonosítják, így 2006-ban a kutya évében Snoopy, 2008-ban a patkány évében pedig Mickey és Minnie egér került a lapokra. Hogy ebben az évben ki a karakter, arra sok ötletünk lehet. :)
A képeslapokon egy adott üdvözlő szövegen és a karakteren kívül még hagynak helyet arra is, hogy maga a feladó írjon pár szót. Akik viszont nem szeretnének ilyesmivel vesződni vehetnek maguknak kis nyomdamintát, melyen egy jókívánság szerepel, illetve tollakat, filceket, festékeket stb. is árulnak kizárólag ennek a képeslapnak az egyéni elkészítéséhez.
 
Hagyományos üdvözlések:
  • Kotoshi mo yoroshiku o-negai-shimasu ( 今年もよろしくお願いします) ~ angolul: I hope for your favour again in the coming year
  • (Shinnen) akemashite o-medetō-gozaimasu ( (新年)あけましておめでとうございます) ~ angolul: Happiness to you on the dawn [of a New Year]
  • Kinga shinnen ( 谨贺新年) ~ angolul: Happy New Year
  • Shoshun / hatsuharu ( 初春) ~ angolul: "early spring"

A mochyuu hagaki-t (喪中葉書) viszont akkor küldik, ha az elmúlt évben történt haláleset a családban. Ilyenkor tehát nem a szokásos képeslap kerül feladásra, egyszerűen csak tudatják mindenkivel, hogy elhunyt egy hozzátartozó.

FRISSÍTÉS!!


kadomatsu (門松)

Az év első néhány napja spirituális időszak a japánok életében. Az újévi istenek leszállnak a mennyekből és a földön tartózkodnak. Fontos, hogy ilyenkor ezek az istenek a figyelmükkel megáldják a japán családokat, háztartásokat és szerencsét hozzanak. Ezért a bejárat elé Kodamatsu-t helyeznek. Ezek olyan ünnepélyes díszek, melyek alapvető elemei a fenyő és a bambusz. A bambusz jelképezi az emberiséget, a földet és az eget, ezért van belőle mindig három. Az istenek hegyi fenyvesekben húzódnak meg, ezért kell fenyő is a dekorációba. Azonban csak január 7. napjáig vannak közöttünk. Ezután a kodamatsu-t szentélyekbe kell vinni, ahol elégetik őket. Ezzel válik teljessé az istenek áldása és az újévi szerencse.

Az Omisoka (大晦日)

Az Omisoka az év utolsó napja. Ekkor már megkezdődik a nagy készülődés és az ünnep java része is ezen a napon történik.
Ahogy hazánkban, Japánban is sok a kifejezetten szilveszteri TV műsor. Ilyen az ún. Kohaku Uta Gassen ( 紅白歌合戦, angolul: Red and White Song Battle, magyarul: Vörös és Fehér Dal Csata). Az egész országban sugárzott TV és Rádió műsornak lényege, hogy a híres előadók és együttesek mérkőznek meg. A nagy rendezvényt egyébként az országos NHK televízió sugározza. Helyszíne 1959-től 1972-ig a Tokyo Takarazuka Színház volt, 1973-tól napjainkig az NHK Hall.
A vörösök, akagumi-k (赤組, 紅組) csoportja a női előadóké és a női-zenei csapatoké. A fehérek, shirogumi-k (白組) csoportjába pedig a férfi előadók illetve férfi tagokkal rendelkező csapatok tartoznak.
A versenyre a részvétel meghívásos alapon működik, csak a legjobb J-pop és Enka énekesek illetve csapatok léphetnek fel a műsorban. Manapság is ez az egyik legnevesebb műsor zenei berkekben, így aki ide bejut az már tudhat valamit.

A műsor 1951-től fut a rádióban, míg 1953 óta a televízióban is nézhető. 2011. december 31-én a műsorsorozat 62. évadához ér.

Az eredményhirdetés során mind zsűri, mind pedig közönségszavazás eredménye is beleszámít. A nyertes egy kupát illetve a „nyertesek zászlaját” kapja meg. A műsor 19:30-tól, 23:45-ig tart.

108 kongatás az újévre

Japánban legnagyobb részt a buddhista- és sintoistavallás az elterjedt. Ez előbbiben szokás 108-szor megkongatni a harangokat éjfélkor. A 108 kongatás a 108 emberi bűnt jelképezi a buddhista hitben – így próbálnak megszabadulni ezen bűnöktől az újévre.
Bonsho (梵鐘): a hatalmas öntött harang.

Hatsumode (初诣)

Az első szentély melyet meglátogatnak az újévben, éjfél körül. Ám a tömegnyomor miatt sokan az év első pár napjára halasztják a Hatsumode látogatását. Ilyenkor imádságot is tesznek, ki-ki maga a sajátját.

A szentélybe látogatáskor ún. O-mamori amuletteket vásárolnak. Ezen amulettek kívánságokat, szerencsét hoznak tulajdonosának. Az újévkor szokás venni egy újat, ahogy itthon is új fogadalmat teszünk az újév kezdetekor. Az óévi amulettet, pedig elégetik.

Az újévi szentélylátogatás, szentélyenként akár több millió fős is lehet, három nap alatt.

Megjegyzések

  1. Csak nekem tűnik úgy, hogy nagyon más a magyar és japán hozzáállás a a hagyományokhoz? Mintha nálunk a hagyományok megélése annyival szórakoztatóbb lenne, míg nálunk olyan kénytelen kelletlen és még akkor is olyan modoros. Bár lehet, hogy csak én látom így.
    Az újévi jókívánság lap kedves dolog ezúttal azt hiszem én is átveszem ezt a szokást. :)

    VálaszTörlés
  2. Igen, én is hasonlóan gondolom. :/ De hát ma már ciki hagyományt őrizni vagy akár istenbocsá' elmenni templomba. ^^"
    Képeslapküldés nálunk szokás ma is, nagyimék küldenek rokonoknak - ők pedig viszont -karácsonyra és szilveszterre, még húsvétra is. :)

    VálaszTörlés
  3. Eaven: Nemcsak úgy tűnik, hanem tényleg nagyon másak a szokások, hagyományok, de ezen nem kell csodálkozni, hiszen Japán nagyon távoli, alapvetően más kultúrájú ország... A japánok számára az óév utolsó napja és január 1 (illetve január első napjai) olyan jellegű, családi ünnep, mint nálunk a Karácsony. Az óév utolsó napjaiig (dec. 27. 28.29-ig, vállaltonként változó) dolgoznak az emberek. Omisoka és oshogatsu-kor jön össze a család, ilyenkor a legtöbebn hazautaznak és a család együtt várja az új évet. Templomba menni sem olyan, mint nálunk egy misére elmenni; teljesen más jellegű és véleményem szerint a japánok is másképpen élik meg.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hostess és Host klubok Japánban - Part I.

Japán, a toleráns és vad szerető I. – Prostitúció Japánban