Moe kills anime OR not?


Moe kills anime OR not?

Nos, legújabb agymenésem a moe téma fejtegetése. Kinek mennyire dobogtatja meg a szívét, mennyire értékeli ezt az anime műfajt, az elég megosztó… Ezért is lehet érdekes, ha kissé belemélyedünk a vélemények tömkelegébe.


Ötletem nem titkolt forrása egy – mondjuk így – érdekes magyar, animés, gamer blog… (Keresd a forrásoknál. Lent.)

Mi is a moe?

Sokan azt gondoljuk, tudjuk mit jelent ez a szó, mert már találkoztunk vele több fórumon, animében és blogokon, de pontos jelentéséhez én inkább utánanéztem a dolognak.
Moe (萌え), olyan kitalált karakterek, akik ’majdnem-szerelem’ és a hozzájuk kapcsolódó dolgok megtestesítői.
A moe szó több értelemben is megállja a helyét. Több forrása is elterjedt a köztudatban. Egyrészt az a szójáték, melyet W. Patrick Galbraith a Tokiói Egyetem professzora „talált fel”, a japán „bimbózó”, „rügyező” szóból, főként növényekre használatos. Azonban ebből keletkezett hasonlóképpen a „kezdő” szó, mely már inkább közelebb áll a moe karakterek valóságához (egyébként a Japánban híres Tamaki Saito nevű pszichológus is a „kezdő” szót látja a moe értelmezésében). Ugyanis ebben az értelemben egy kiskamasz (10-13 évesek) lányra utal a jelző.
Ha még mélyebbre ássuk magunkat, megtudhatjuk, hogy a moe szó a fent említett formában névrokona a japán „égő”, „égni” szóval is, így a moe az a karakter is lehet, mely iránt égő szenvedély fűt minket.
A kezdetek kezdetén több animehős nevében tűnik fel a moe szócska: Hotaru Tomoe, a Sailor Moon-ból (土萌, melyben a ’releváns’ kanji ugyanaz); vagy ott van Moe Sagisawa, az 1993-as Kyoryu Wakusei című animéből.
A tsundere és a moe kapcsolatának kezdetét pedig a Urusei Yatsura animéből ismert Lum Invader testesítette meg először - Ichikawa Koichi (Comiket szervező) szerint.
Persze a jelzőt az „aranyos”, vagy „imádnivaló” értelmében fogadjuk el leggyakrabban. Ez teljesen helyénvaló.
A moe szó valódi eredetét nem lehet pontosan megállapítani!

Habár legtöbb esetben a karaktereket ruházunk fel ezzel a jelzővel, rajongók között a „Moe!” indulatszó is lehet. A moe típusú lányokat pedig moekko-nak (萌えっ娘) nevezzük, mely tisztelet kifejezésére szolgál, jelentése: „leánygyermek”.

A múltban és manapság is elég sok elbírálást kap a moe szó, a moe műfaj, mindenki másként értelmezi… Joseph L. Dela Pena (a „Otaku: Images and Identityin Flux” tanulmány írója) például azt mondja, hogy a moe egy tiszta, oltalmazó érzés a női karakterek felé, a lolicon (avagy loli) és a szexualitás legkisebb érzése nélkül. Azaz, a moe egyszerűen csak a gondoskodásra érdemes kislány karakterek egy jelzője. – Szerintem ez az esetek többségében nem így van, ahogy az ember az internetet böngészi és képeket, cikkeket, videókat talál moe cimkével… nem éppen az anyai, avagy apai érzelmek szöknek a szívébe… értem ezt arra, hogy a rajongók, alkotók, otakuk többségének szemében a moe karakter egyenlő a gyermeki testtel megáldott ámde szívesen magamévá tenném karakterekkel.
Sokan azonban védelmükbe fogadták a moe karaktereket, így Miyazaki Hayao a híres animátor is állást foglalt az ügyben. Elmondta, hogy ez egy nehéz ügy, mert már túlságosan is közel került a lolicon és a moe műfaj egymáshoz, egyre többen ábrázolják a moe karaktereket szemérmetlen, szexuális helyzetekben, ami egyre csak fokozódik. Ennek nem így kellene lennie.

Létezik ám Moe antropomorfizmus is.
Az antropomorfizmus a tárgyak, élettelen jelenségek, emberi tulajdonsággal való felruházását jelenti. Ebben az esetben a moe karakterekre vetítve.
Mit is jelent ez… A moe karakterek olyan tárgyaknak, termékeknek, brandeknek a külső jellemzőit kapják meg, mellyel az adott dolgot azonosítani tudja a fogyasztó. Japánban nagyon sok cégnek, közösségnek van saját karaktere – tehát erre gondolok. Ezen karakterek tiszteletteljes megnevezése nem a ’–chan’, hanem a ’-tan’ – mintha egy kisgyermek alig tudná kimondani a szót.
Ezen karakterek közül az egyik legelterjedtebb megjelenítési formája a kemonomimi, melyeknek állatias külső jegyeik vannak, mégis édes kislányok, vagy kisfiúk. Ahol a kemono, állatot; a mimi, pedig fület jelent.
A használati tárgyakból is készülhetnek moe karakterek, emlékezzünk csak vissza a 2001-es Chobits című animére.
Ne feledkezzünk meg a neves cégekről sem. A legnépszerűbb moe karakterek közé tartozik a Windows-Me különleges kis karaktere, de mindnyájunk által ismert a Firefox kis róka-karaktere is. A Google Chrome is készül saját moe-val, de ez még csak nem hivatalos variáció.
Persze nemcsak az efféle figurák terjedtek el, mindenféle tárgy, közlekedési eszköz, és újítás mellé lehet moe karaktert rendelni. Legyen szó cigarettáról, égitestekről, kisboltokról, országokról (pl.: あふがにすタン, Afuganisu-tan), vagy akár politikáról, mindig jó ha van az embernek egy egyedi „moe azonosító karaktere”. :)

Most, hogy tudjuk lényegében mit is jelent, mit is takar a Moe lássunk neki az eredeti témához.

A moe tényleg kiírtja az animékből az animét, vagy sem?!


Lehetne akár költői kérdés is, sokan sokféleképpen látják át a dolog lényegét. Én megpróbáltam összeszedni a lehető legtöbbféle variációt ezen vélemények közül. (Persze a sajátomat is beleértve.)

A legnépszerűbb nézetek ebben a témában a két ellentétes gondolat, azaz, igen, és a nem. A köztes elgondolások, habár egyre sokasodnak, még mindig kevés van belőlük. Én is utóbbi csoportba sorolnám magam, mint olyan ember, aki mindig a köztes utat kereste. (Bla-bla…)
Rögtön az elején egy fontos problémával álltam szemben, ugyanis hiába olvasgatok én tengerentúli és hazai véleményekről, ha azt nem tudom, mit gondolnak japán barátaink. Persze lehetne itt tippelgetni, de nem hiszem, hogy értelme is lenne.

A tengerentúlon is nagyon sok bejegyzés, fórum, komment látott napvilágot abban a témában, hogy a moe káros hatásai már-már a tűréshatárt súrolják. (Van akinél már túl is lépték.) A leggyakoribb problémában azt látják, hogy a moe stílus, avagy karakter típus túlságosan is felhígította az animéket, mind tartalmilag (mind grafikailag).
Honnan ered ez a gondolat? Ilyenkor főleg olyan animékre gondolnak a felháborodott fanok, amik csordultig vannak édes-kislánykákkal, főleg 10-13 éves korosztályból (vagy legalábbis az annak kinéző korosztályból), szélsőséges érzelemkitörésekkel, és mégsem szólnak semmiről sem. Összességében; nem nyújtanak tartalmi értéket a fogyasztó felé, csupán agyzsibbasztásra hivatottak. Elnézést a csúnya kifejezésmódért. Gondolok itt, a még mindig nagyon népszerű K-ON! című anime sorozatra. De ez még a színvonalasabb moe sorozat kategóriába tartozik, véleményem szerint. Leggyakoribb példák a rossz moe-re, az elgyerekesedett vámpírok, démonok stb.: tehát olyan lények, vagy személyek, akiket nem szívesen tűr meg a szívünk gyermeteg köntösben. (Csak a megszokás lenne? Mellette és ellene is lehetne indokokat felhozni. Nincs értelme. Túl hosszú.) :)
Másik csoport akik egyenesen odavannak a moe karakterekért és sorozatokért. Ezen személyek általában át is veszik ennek a stílusnak a jegyeit a való életben, vagy ha férfiakról beszélünk, akkor gyakorta keresnek maguknak olyan párkapcsolatot, akik a moe stílust teljesen vagy részlegesen, de demonstrálják. Ezen személyek már igen közel állnak a lolicon jelenséghez is… sajnos. Így visszaolvasva úgy érzem kissé sarkítottam ezt a kategóriát… Akinek nem inge ne vegye magára. Szokták mondani. :)
Szóval vannak azok akiket egyáltalán nem zavar az animék átalakulása – hogy ezzel a szép kifejezéssel éljek.

Valójában mi is történik?

Az idősebb animefan korosztály nincs hozzászokva eme anime-remekekhez, és emiatt gyakran olvashatunk olyan sorokat, hogy „bezzeg a 70-es, 80-as és 90-es években milyenek voltak az animék”. Akik azonban az ezredforduló után kiadott animéken nőnek fel, teljesen elfogadottnak tartják a moe jelenséget. Ezen szintén lehetne órákig elmélkedni…
A lényeg, hogy az animék valóban kritikus korszakukhoz értek. Akárhogyan is nézem, alig-alig akadnak még egyedi ötletek. Persze az anime kezdetén, mikor már a japán rajzfilmgyártás kinőtte a Disney adta ötletforrásokat, lassan-lassan de elindult egy médium, mely megváltoztatta az animációs filmek világát. A korai évtizedekben egyik stílusból emelkedett a másikba, míg végül a teljesen természetesnek vett anime elnyerte mai alakját.
Lehetséges, hogy egy holtidőszakot él meg ez a médium és beletelik egy pár évbe még, mire főnixként újraéled? --- Vagy nézhetjük így is: ha összességében tekintjük az anime történetét, akkor ez is egy, a frissen keletkezett műfajok közül. Ahogy a 70-es években bimbózó és 80-as években virágzó korát élt mecha is megtette ezt az utat: akkoriban mindenki mecha animét készített, most nagyrészt moe stílusú animét készítenek…
Nevezhetjük klisének, műfajnak, kártevőnek, vagy akár lehet témája a feminista szervezeteknek is, akár pedo vagy lolicon személyeket is szülhet, egy biztos, a moe már nem az, ami régen volt. Átalakult, de nem ám úgy, mint más műfajok. A moe szerintem negatív irányba sodródott… A moe nem a lolicon és idegesítő kategóriában született. Egyszerűen csak a gondoskodó apai szeretetben, ám a torzult világ elrondította. Remélem, ettől mélyebbre nem süllyed a műfaj… Kívánom, hogy ne legyen belőle „agyatlan fanservice”. 

Felhasznált források:











Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogyan menekülj ki Japánba?

Japán szépségtitkok