Túlélési és fesztivál útmutató Japánban - Nyáron


Forrás: Flickr


Valami hasonló címmel jelent meg egy újabb guide cikk a GaijinPot honlapon  , ahol minden Japánról szól, az ottani életről és hasznos tippekről, élménybeszámolókról.
Most gondoltam az egyik témának én is utánanézek és megpróbálok összerakni egy hasznos és érdekes cikket, azoknak, akik fognak Japánba utazni és azoknak is, akik nem tehetik meg.

A cikk második felében néhány kiemelt nyári fesztivált mutatok be, különös részletességgel. :)



Túlélési útmutató – Japán nyáron


Nyár, fullasztó meleg… a menekülést nyújtó légkondícionált helységek pedig csak egy időre adhatnak enyhülést. Ekkor következik be a natsubate, ami azt a letargikus és fárasztó érzést jelenti, amit a nyári hónapok alatt érzünk (nyugodtan mondhatom így, hiszen mind tudjuk milyen rossz érzés a szinte fullasztó meleg levegőn lenni). Azonban mikor a japán nyárra gondolunk legtöbbünknek a yukata-s és matsuri-ban sem szegény anime sorozatok juthatnak először eszünkbe, vagy az igen keveset takaró bikinis, gyarkan erős ecchi jelenetek… de ez már más téma.
A legfőbb tudnivalókat és érdekességeket tartalmazza ez a cikk és nem egy nyári animés guide – ami nem is lenne rossz ötlet – de most maradjunk a valóságnál.


Hidratálás

Mindannyian tudjuk mennyire fontos a megfelelő folyadékbevitel a nyáron, de az nem mindegy, mit iszunk. Míg itthon a gyümölcslevek, ásványvizek és ’extrásnak’ mondható gyümölcsös ásványvizek lehetnek a legmegfelelőbbek a folyadékpótlásra, addig Japánban a legelső helyen a teák, így a zöld és koffeinmentes teakeverékek vannak.

Sokan választják a hőmegtartó edényeket reggeli indulás előtt, melyek még késő délután is kellemesen hűvösen tartják az italunkat.
Szerencsére ez a megoldás itthon is kivitelezhető, habár nem sokan alkalmazzák.

Azonban akit útközben vág agyon a szomjúság, annak sem kell csüggednie, hiszen ahogy nálunk minden sarkon van egy kínai gyorsbüfé úgy Japánban minden sarkon találunk italautomatákat, amik lassan nemcsak hogy papírpénzt tudnak elfogadni, hanem sok esetben még érintőképernyősek is.
Aki viszont itthon szeretne Japán hangolatba jönni, a legtöbb boltban megtalálhatja az Oishi gyártó japán teakészítményeit, igaz 3-400 forintért, de „a célközönség mindent kifizet” alapon kaphatóak.

A fent említett ihletadó cikk írója, aztmondja, reggelente zöldteával indítja a napot, így megkapja a reggeli lendületet. Napközban koffeinmentes pörkölt árpa teával lazít egyet. (Nevezetesen ilyet én is ittam – nem véletlenül – egyszer egész életemben. Valami förtelmes íze van, ami nem zárja ki, hogy a szervezetemnek nagyon jó, de csak az extrém ízek kedvelőinek ajánlanám.)


Öltözet

A legtöbb helyen Japánban – gondolok itt elsősorban a vidéki városokra – nem igazán tolerálják a fedetlen vállakat és karokat. A nagyvárosokban sokkal elnézőbbek a hőségben, az izzadás elleni „vetkőzéssel”.
Szerencsére hamár Japánban vagyunk, úgyis a legmenőbb, de ajánlottan pamut és könnyű len alapú ruhákat veszünk fel, hiszen az emberfiát ott sem kíméli a kegyetlen meleg.



Dezodorálás

Íme a meglepetés erre a cikkre. Láss csodát Japánban nincs olyan, hogy dezodor. A GaijinPot cikk írója jelenti: képtelenség Japánban dezodort kapni. Ott a parfümöket használják hasonló célra. Japánban The Body Shop  nyújthat valami hasonló árukészletet, amit itthon megszokhattunk.
Viszont itt egy remek minden igényt kielégítő cikk  arról, hol és hogyan találhatunk Japánban megfelelő dezodort.
Itt többek közt arról olvashatunk, hogy hogyan írják a dezodort (デオドラント, röviden: デオ, vagy: アンダーアーム), stiftet japánul, így könnyebb megtalálni őket. Illetve a legtöbb javaslat az internetes Japánba importált árurendelésre hajazó lehetőség, például The Flying Pig, Don Quijote, de itt van még link az Amazon.jp, vagy a Loft.
(Tudom, sokan kérdezitek, hogy de ugyan miért nem lehet kepni dezodort Japánban… Nos, rákerestem és egyelőre nem jutottam semmire. Valószínűleg ennek is kulturális háttere lesz…)


Zsebkendők

Érdekes, itthon talán az idősebb korosztály használ csak valódi anyagzsebkendőt – még kevesebben, akik nemcsak orrfújásra. Japánban ellenben minden évben tervezők százai adnak ki újabb és divatosabb anyagzsebkendőket. Ezek teljes mértékig az izzadt tenyér, homlok és halánték szolgálatába állnak ha kell. Nagyon édes, hogy ilyenek vannak Japánban.


Lányoknak

Csak mint itthon is, Japánban is a kellemetlen meleg a halálba kergethet minket, ha a nem megfelelő sminket választjuk reggel. Legjobb megoldás – ami Japánban a legnagyobb választékkal el is érhető – hogy kevés, vagy teljesen vízálló sminket alkalmazzunk, így nem lehet probléma egy egész napos séta a városokban, vagy vidéki kirándulásokon.



Nyári Fesztiválok Japánban (Válogatás!)

Nyári hónapok

Japánban minden hónapnak megvan a maga kis ünnepe. A nyári hónapok a következő jelentéssel bírnak:
Június - 六月 (rokugatsu) - Minatsuki (水無月, "Month of Water", A Víz hónapja) A hónap a rizsföldek elárasztásáról kapta a nevét, mely igen fontos esemény a japán gazdaság tekintetében.
Július - 七月( shichigatsu ) - Fumizuki ( 文月, "Month of Books", A Könyvek hónapja)
Augusztus - 八月( hachigatsu ) - Hazuki ( 叶月, "Month of Leaves", A Levelek hónapja) A régi japán neve eredetileg: 葉落ち月 ( Haochizuki , "Month of Falling Leaves", A Hulló Levelek hónapja).


Nemzeti ünnepek nyáron

Július harmadik hétfője: Marine Day (海の日 Umi no Hi, vagyis az Óceán Napja). Ebben az évben július 16-ára esett. A szigetország tiszteletét, a tenger és óceán bőséges ajándékait ünneplik ezen a napon.
Sokan kihasználják ezt a napot, hogy strandra menjenek, óceán közelében nyaraljanak egy keveset.


Évszakhoz tartozó ünnepek


Tanabata

Tanabata – (七夕, "Evening of the seventh", A hetedik éjszakája, utal a hetedik hónap hetedik napjára)
Időpontja: július 7.
Az esemény a két istenség, Orihime és Hikoboshi találkozását ünnepli, akik Vega és Altair csillagokat képviselik. A legenda szerint a Tejút választja el a szerelmeseket, és csak a hetedik holdhó hetedik napján lehetnek együtt, a Szolunáris Naptár szerint nézve. A rendezvény napja régióról régióra változó. Napokkal eltérőek. Július 7-én van az első (a Gergely Naptár szerint) és augusztusba nyúlnak a további ünnepet tartó régiók fesztiváljai.
A fesztivál során a lányok jobb varrási tehetséget és kivitelezést, míg a fiúk jobb írási készséget kívánnak, melyeket papírcsíkokra írnak.

A kínai Qixi Fesztiválból ered. A híres kínai „A hercegnő és a tehénpásztor” történetből nőtte ki magát.
A Japánban elterjedt legnépszerűbb történet a következő:
Orihime (织姫 A Szövő hercegnő), Tentei lánya (天帝 Az Ég Királya, vagy Maga az Univerzum) gyönyörű ruhákat szőtt az Amanogawa partján (天の川 Milky Way, vagy "isteni folyó"). Tentei nagyon szerette a ruhákat, melyeket lánya készített így Orihime minden nap egyre keményebben dolgozott, hogy apjának megfelelhessen. De a lány nem volt boldog, hiszen a kemény munka miatt egyetlen perce sem maradt, hogy találkozhasson másokkal, és megtalálja az igaz szerelmét. Tentei megsajnálta a lányát és elintézte, hogy találkozhasson az Amanogawa túlpartján élő tehénpásztor legénnyel, Hikoboshi-val ((彦星) Tehénpásztor Csillag, más néven Kengyuu ( 牵牛)). Mikor a két fiatal találkozott, azonnal egymásba szerettek, és röviddel ezután Hikoboshi feleségül vette Orihime-t. Azonban, Orihime, mint férjes asszony, nem készít több ruhát Tentei-nek és Hikoboshi tehenei is elkóborolnak, szerte a Mennyországban. Tentei ezután égtelen haragra gerjedt és elválasztotta egymástól a szerelmespárt. Orihime-t és Hikoboshi-t az Amanogawa választotta el egymástól, hogy nem találkozhattak soha többet. Orihime nagyon szomorú lett, hogy soha nem láthatja viszont szeretett férjét és apját kérte, enyhüljön meg hadd találkozzanak ismét. Tentei végül engedett lánya könnyeinek és megmondta neki, hogy találkozhatnak a hetedik hónap hetedik napján, ha Orihime befejezi addig a munkáját, a szövést. Eljött a nap, mikor találkozhatott volna a szerelmespár. Az Amanogawa folyón azonban nem volt már híd. Orihime szörnyű sírásba kezdett. Ekkor egy csapat szarka jött és megígérték neki, hogy a szárnyaik lesznek a híd, mely segítségével a lány át tud kelni.
A történet fennmaradt legendája, hogyha a Tanabata napján esik, akkor Orihime nem tud majd átkelni a folyón és Hikoboshi-val való találkozásáig várnia kell egy évet.

A japánok napjainkban papírcsíkokra írt kívánságokkal ünneplik ezt a napot, mely csíkokat egy bambuszra akasztanak. Nem ritkán ezek a kívánságok tanzaku költészetben íródnak. A kívánságok létrejöveteléért gyakran a fesztivált követően  (másnap éjfél körül) a papírokat elégetik vagy folyóba dobják.






A hagyományos Tanabata dal:

Sasa ha nincs sara, sara
Nokiba ni yureru
Ohoshi-sama Kira-Kira
Kingin sunago
Goshiki nem tanzaku
watashi ga kaita
Ohoshi-sama Kirakira
Sora Kara miteiru
Bambuszlevelek zizegnek
végig az ereszen
A csillagok ragyognak
az arany és ezüst homokszemeken
Az ötszínű papírcsíkok
melyeket teleírtam
A csillagok ragyognak
és minket figyelnek a mennyekből




Bon Fesztivál


Bon Fesztivál – (お盆) vagy csak Bon ()
Időpontja: augusztus 13-15.
Buddhista szokás mely során a szellemeket, az ember őseit tisztelik meg. Az ünnep abból a szokásból nőtte ki magát, mikor a családi kirándulás, vagy családi összejövetel során az élők meglátogatták elhunyt szeretteiket, visszatértek az ősi családi szentélyekhez és megtisztították őseik sírjait. Az ünnep Japánban több mint 5000 éve jelen van és egy hagyományos táncot, a Bon-odori-t is magában foglalja.
Az ünnep időpontja régiónként eltérő.

Az Obon az Ullambana rövidítése (兰盆会 vagy 兰盆会 , urabon'e).

A Bon Odori története  Maha Maudgalyayana-tól (Mokuren) származik, aki Buddha egyik tanítványa volt, és aki természetfeletti képességeivel akarta megkeresni elhunyt édesanyját. Mokuren édesanyját az Éhes Szellemek Birodalmában találta meg, ahol szenvedett. Mokuren ezután szomorúságában megkérdezte Buddhát, hogyan szabadíthatná meg anyját ezektől a szenvedésektől. Buddha utasítása az volt, hogy menjen el minden buddhista szerzeteshez és tegyen áldozatot a hetedik hónap tizenötödik napján. Miután ezt megtette örömmel nyugtázta, hogy anyja megszabadult a Birodalomból. Mokuren megismerte anyja szenvedéseit, elszántságát, áldozatát és önzetlenségét, melyeket a múltban fiáért tett. Mokuren végtelenül hálás volt anyjának és boldog is, amiért anyja megszabadult szenvedéseiből. Örömében táncot lejtett. Ebből a táncból született a Bon Odori (盆踊り,Bon Tánc), mikor azért táncolnak, hogy megköszönjék őseik áldozatait és tiszteletüket tegyék nekik az élők.



Sumidagawa Hanabi Taikai


Sumidagawa Tűzijáték Fesztivál – (隅田川花火大会, Sumidagawa Hanabi Taikai )
Időpontja: 2012. július 28. (2013-ban július 27-én lesz)

A rendezvényt július utolsó hétvégéén tartják meg minden évben, közel Asakusa-hoz. A fesztivál lényegében verseny a pirotechnikai cégek között, kérdés, hogy idén ki csinálja a legjobb tűzijtékokat. Japánban a tűzijátékok nemcsak szépek, de eredetiek és kreatívak is, sokszor olyan megoldásokkal, melyekért igenis érdemes annyit utazni és megnézni. A különlegesség nemcsak színekben, vagy formációkban, de többször formákban és írott szövegben is megjelenik (pl.: Pikachu, Doraemon, kanjik…).
A fesztivál története 1732-ig nyúlik vissza, mikor először jelent meg Sumidagawa halotti ünnepén a tűzijáték. Az ország akkoriban nehéz helyzetben volt, sokan éheztek és nagyobb erejű betegségek is megjelentek a lakosságban. A tűzijáték a halottak tiszteletét és emlékét fejezte ki, miközben az életet ünnepelte, az éhinség és a nyomorúság ellenére is.
A rivalizálás a pirotechnikai közösségek között a XIX. század elején kezdett kialakulni. A céhek megpróbálták meggyőzni a nézőket, hogy az övék a legjobb tűzijáték, és ezzel elnyerni a vevők bizalmát.





Képek forrásai:
Simply Japan from Flickr 
pjchmiel from Flickr 
hide39 from Flickr és egy másik kép Tőle
Toshi_KMR from Flickr 
big244 from Flickr 
turntable00000 from Flickr 
satoagg from Flickr 
shinfonic from Flickr 
Google.com

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hogyan menekülj ki Japánba?

Japán szépségtitkok